Mi is a gyümölcsbor pontosan: Gyümölcsbor törvény
Az alábbiakban olvasható gyümölcsbor törvényt a Magyar Gyümölcsbor Készítők Egyesülete szakmai közreműködésével jött létre.
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV / Codex Alimentarius Hungaricus
2-107 számú irányelv
Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsbor / Fruit wine with distinctive quality indication
Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2013. május (1. kiadás)
I. Általános rendelkezések
1. Ez az irányelv az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 66. § (1) bekezdése alapján a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsborra vonatkozó ajánlott irányelveket tartalmazza. Célja, hogy segítse a gazdaság szereplőit azzal, hogy leírja az e termékekkel kapcsolatban kialakult magyar szokásokat és az ezekből következő fogyasztói elvárásokat. Célja továbbá, hogy megkülönböztesse a friss gyümölcs jellegét megtartó, kizárólag természetes anyagokat tartalmazó megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsborokat az egyéb, összetétele, gyártási eljárása miatt ettől eltérő minőségű termékektől.
2. A szőlőből készült borok nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.
3. Az irányelvnek nem megfelelő termékek 2014 december 31-ig hozhatók forgalomba a korábbi kiadás rendelkezéseinek megfelelő jelöléssel, és az addig előállított termékek minőség megőrzési idejük lejártáig forgalmazhatók.
II. Fogalom meghatározás
Gyümölcstartalom: a termék készítéséhez felhasznált gyümölcs mennyisége
a) alma, körte esetében 1 kg gyümölcsből legfeljebb 0,75 liter bor készüljön olyan módon, hogy a késztermék tényleges alkoholtartalmának legalább 60%-a az adott gyümölcsből származzon.
b) egyéb gyümölcs esetében 1 kg gyümölcsből legfeljebb 1 liter bor készüljön olyan módon, hogy a késztermék tényleges alkoholtartalmának legalább 50%-a az adott gyümölcsből származzon.
III.
1. Termék meghatározása
Gyümölcsbor: Friss, hűtött, vagy fagyasztott gyümölcsből, ill. préselt gyümölcsléből cukor, és szükség esetén víz hozzáadásával erjesztett alkoholtartalmú ital.
2. Felhasználható összetevők
2.1. Elsődleges összetevők
- Friss, hűtött vagy fagyasztott gyümölcs
- Préselt gyümölcslé
2.2. Egyéb szokásosan felhasználható összetevők
- Cukor
- Izoglükózszirup
- Víz: a gyümölcs fajtájától függően kivonatolásra, a savtartalom tompítására
- Szén-dioxid a szénsavas gyümölcsborokhoz
Technológiai segédanyagok: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló a Bizottság 606/2009/EK rendelete (2009. július 10.) I.A mellékletében, az engedélyezett borászati eljárások és kezelések során engedélyezett technológiai kiegészítő, segéd- és adalékanyagok
3. Minőségi követelmények
3.1. Kémiai jellemzők
| Tényleges alkoholtartalom, % (V/V) | 1,2-15 |
| Illósav-tartalom, ecetsavban kifejezve, | g/l, legfeljebb |
| száraz | 1,08 |
| félszáraz | 1,2 |
| félédes | 1,2 |
| édes | 1,2 |
| Összessav-tartalom gyümölcstől függően, borkősavban kifejezve, g/l | 4-15 |
| Cukortartalom, g/l | |
| száraz |
0-8 vagy a borkősavban kifejezett savtartalom értéke +4 |
| félszáraz |
8,1-15,1 |
| félédes | 15,1-40 |
| édes | 40 felett |
| Cukormentes extrakt-tartalom, | g/l, legalább |
| almabor | 16 |
| egyéb gyümölcsbor | 20 |
3.2. Érzékszervi jellemzők
- Tisztaság: általában tükrös, tiszta, üledéktől és zavarosodástól mentes
- Szín: a gyümölcs színének megfelelő
- Illat: tiszta, kellemes, a gyümölcsnek megfelelő
- Íz: tiszta, a gyümölcsnek megfelelő
- Íz harmónia: harmonikus, kerek
Megjegyzés: Az érzékszervi bírálatot arra alkalmas, kiképzett szakember végezheti
Az érzékszervi vizsgálattal kapcsolatos alapelvek az MSZ, MSZ ISO, MSZ EN ISO jelű szabványokban találhatók.
4. Csomagolás, tárolás
A fogyasztói forgalomba kerülő üveg palackos terméket napfénytől védett helyen kell raktározni.
5. Jelölés
5.1. Megnevezés
- A termék megnevezése a felhasznált gyümölcs nevét, a „bor” szót, valamint a cukortartalomnak megfelelően a „száraz”, „félszáraz”, „félédes” vagy „édes” szavak egyikét tartalmazza.
- A megnevezésnek tartalmaznia kell a „különleges minőségű” megjelölést.
- Ha az alap gyümölcsléhez 10% (V/V)-nál több más gyümölcslevet adnak, a gyümölcs neve helyett a „vegyes” szót kell feltüntetni.
- Két vagy többféle gyümölcsből készült bor esetén a megnevezésben szereplő gyümölcsök mennyisége fajtánként legalább 30% kell, hogy legyen.
6. Ajánlott gyártástechnológiai leírás
A megfelelően előkészített gyümölcslé cukortartalmát fajélesztővel történő beoltás után, az élesztő számára optimális körülményeket biztosítva alkohollá alakítjuk (erjesztjük)
A gyümölcs előkészítése:
- a friss gyümölcsöt mossuk, a gyümölcs fajtájától függően magozzuk
- a hűtött vagy fagyasztott gyümölcsöt felengedtetjük
Cefrekészítés
- a gyümölcsöt felaprítjuk, zúzzuk
- az összezúzott gyümölcsöt préseléssel szilárd anyagra és a lére választjuk, derítjük, fejtjük, szűrjük
- cukorszint beállítása a kívánt alkoholtartalomtól függően
- víz hozzáadása a savtartalom tompítására
- Erjesztés: fajélesztővel történő beoltás után zárt térben, hő- és szén-dioxid elvezetés mellett
- Derítés, szűrés: szűrő- és derítőanyagok segítségével, a gyümölcs erjesztése esetén a szilárd anyag és a lé elválasztása után
Szénsavasítás
- palackérleléssel literenként 8-10 g cukor hozzáadásával. Az ebből kierjedt alkohol megnöveli a késztermék alkoholtartalmát
- szén-dioxid hozzáadásával. A termék visszaédesítésére cukor adagolható. Az utólagos erjedést pasztőrözéssel akadályozzuk meg.
- Palackozás: megfelelő töltőberendezésen
2-107 irányelv melléklete
A Magyar Élelmiszerkönyv 2-107 számú irányelvben meghatározott minőségi paraméterek az alábbi módszerekkel kerültek meghatározásra, így ezek ellenőrzésekor az alábbi módszereket kell alkalmazni:
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
||||
|
|
|
|